Költői kérdés?

Régebben már a szóval is ki lehetett üldözni a világból. Nem meglepő, hisz mindig annyira izgatott lettem a kitöltésénél, és annyira éreztem, hogy el fogok valamit rontani, hogy minden egyes alkalommal tényleg elrontottam valamit. Általában vagy a nevemet vagy a születési dátumomat, mit tehetnék, ezek a dolgok folyton változnak. Aztán mióta Angliában tengetem napjaimat, kezdem megszeretni a formanyomtatványokat, mást nem is tehetek, mert minden piszlicsáré ügyhöz, minimum 3féle papírt kell kitölteni. Mára megtaláltam benne a szépséget, a szokásos adatokat (név, lakcím, születési idő) nagy gondossággal először kitölteni, nyelvet félig kidugva, akkor biztos nem rontom el, majd jön a dolog krémje. Payroll number. Őőőő. Valahol már láttam, hol is? (memóriafejlesztési gyakorlat). Mappámban van pár papír. Ja tényleg, az évente egyszer kapott dokumentumon (nyomozási gyakorlat). Más: vágd ki a vonalkódot a dobozról (eszközkezelési gyakorlat). Serial szám: na most ez a hosszú számsor, vagy a másik (döntéshelyzet kezelési gyakorlat). Miért kéred termék visszacserélését. (fogalmazási gyakorlat).
Nem tudnék megnevezni még egy ilyen tevékenységet, ami után úgy érzed magad, mintha lefutottad volna a maratont és mellette matekpéldákat oldottál volna meg fejben. Kivételt képez, ha valóban megtetted mindezt.

Élvezem az egyedül lakás minden percét.

Ma kedd van. Ma húshagyókedd van. Angliában hagyják is a húst és esznek helyette palacsintát. Ezért hívják ezt a napot, Palacsinta napnak. Adtak neki valami hajánál fogva előrángatott magyarázatot, hogy miért, de én nem hiszek neki, mert szerintem is kell egy nap, amikor ünnepeljük az édességet.

Mi tehát ezt tettük, sok magyar egy angol, ünnepeltük a palacsintát, mint olyat. 2órán keresztül sütöttünk, de mivel a segédeszközök még finoman szólva is hagytak maguk után kívánnivalót, csak 70db született. Körülbelül, mert azért pár elesett a csatában, vagy rituálisan feláldoztuk őket tesztereknek, mert egyáltalán nem lehet benne biztos az ember, hogy a Nutellás palacsinta finom-e. Biztosra kell ilyenkor menni.

70darab palacsintára 7ember volt. Tehát, gyors matek, nekem kellett volna megennem 64-et. Igazából senki sem teljesítette a kvótát, de valaki nagyon közel járt hozzá, neveket nem említek, de asszem 10környékén feladta és még rengeteg palacsinta hevert szerte a csatamezőn. Lelkesítő voltam.

-Nem adhatod fel! Még rengeteg ellenséget kell elpusztítanod!

A csatát átmenetileg megnyerték...

Lábjegyzet:

Volt alkalmam kipróbálni a guitar heroest. Volt alkalmam rájönni, hogy ebben a zenélés témában abszolute antitálentum vagyok... Is...

Vannak akiknek semmi sem szent.

Tegnap történt ugyanis, hogy a kedvenc lakótárs párom a szokottnál 2 órával később jöttek haza. Én persze teljesen érthető módon rohantam eléjük megtudakolni, hogy mi volt a késés tárgya.

-Utóvalentin napoztunk és elmentünk vacsorázni.

-Nélkülem?!

Tegnap elmentem a boltba táplálékot venni, mert most, hogy szabadságon vagyok, mert azon vagyok, két egész hétig, többször vagyok éhes, mint nem.

Tegnap mégiscsak a legszükségesebbeket vásároltam be, hogy frissek legyenek, ne kelljen sokat cipelni és különben is minden nap el tudok menni a boltba így elég aznapra tervezni. (És egész nap hegedülhetek, táncolhatok, mint a tücsök). És, hogy ezt a dolgot ilyen jól kitaláltam meg is ünnepeltem azzal, hogy még ugyanazon a napon mindent, de mindent felettem az utolsó szögig.

Csipcsirip-kukurikú-stb. ma reggel, volt az már majdnem dél is, nem erre keltem, de vakító fény szűrődött át a függönyön, épp arra gondoltam, hogy milyen szép nap ez a vásárolgatásra, sétálásra, függönyöket szétránt, és ekkor láthattam meg, hogy havazik, sőt nagyjából mindent hó fed. Ilyenkor sem ember sem állatfiának nincs kedve kimozdulni a jó meleg vacokból. De hát megéheztem, lementem a konyhába, körülbelül ekkor tudatosult bennem, hogy semmim sincs enni. Sem lényegében sem valójában. Semmi sem. Azután csak arra emlékszem, hogy lakótárséknak minden kérdésére a következőképpen válaszolok. -Havazik. Ők. -Éhezem. Én. -Mit nézzünk a tévében? Ők. -Éhen fogok halni. Én.

Megoldottam. Mai napi eleségem. Mentás-paradicsomos porleves. Pfuj. Grillezett pulykamellek rizzsel. Bruá. Forrócsoki vízzel. Ójaj. Még ha nagyon éheznék, akkor bevethetem a nesquikes tésztát...

Tanulság? Ne élj úgy, mint a tücsök! Légy hangya! Vagy légy vagy hangya. De inkább légy ne légy, mert az kakira száll.

Igazából nyelvújító is vagyok, az önéletrajzomban egyelőre nem tüntetem fel, mert még elég kezdő szinten mozgok.

Mai napi szavunk: pockolódás.

Ige.

Értsd: elzárkozódás

Használata: olyan emberekre, mint az én lakótársaim, akik a szobácskájukban éldegélnek, és kizárólag csak akkor látni őket, amikor táplálékszerzés céljából előbújnak rejtekükből, megközelítik az élelmiszerraktárat (konyhát) majd sok-sok rágcsálnivalóval megtömve visszainalnak a fészekbe (szoba). Onnan is csak néha hallani ki motozást vagy rágcsálást.

Használjátok egészséggel!

Tegnap megvolt a party, amire vettem a hiperszuper ruhát. Ruhának sikere is volt. A partynak annál kevésbé. Szerintem kevés rossz bort ihattam.

Már kitaláltam, hogy hova szeretnék menni nyaralni. Ibizára. Pálmafa, beach, dizsi, napfény.

Már csak meg kell találni a megfelelő csillagkapu kódot, hogy oda juthassak. Az a sorozat annyira rossz, hogy már jó, szerintem függő lettem, most, hogy szabadságon vagyok, minden éjjel nézem, és még csak a második évadnál tartok.

Milyen szerencse, hogy kilenc van meg.

Helyzetkép. Van két patkányom egy óriás ketrecben és van két hörcsög két különböző ketrecben, mert nem szeretik egymást. Az egyik ketrec óriási, mert régebben több hörcsög lakott benne, de így vagy úgy eltávoztak. (Az egyiknél úgy emlékszem visítottam és valami olyasmit motyogtam, hogy valaki vigye innen, mert hozzá nem érek.) Szóval a két hörcsög az övé volt, a takarítás is értelemszerűen, most meg az enyém az összes. Tehát, ezennel sajnos megszigorítások lépnek érvénybe, kis hörcsögnek kis lakás. A rezsi, lakbér, ki kell termelni valamiből...

Igazából én átkozott lusta vagyok ők meg irtó szaladósok.

Az leszek. Villámgyors.

Kedden céges buli. Gyorsan vettem egy "expasi-kiakasztó-ultrarövid-mélyenkivágott-ruhát", persze csak úgy lehet kiakasztani, ha csinálok róla képet és ide-oda felteszem. És meg is teszem. Majd meglátjátok. Hihi. Persze nincs szándékomban a kiakasztás mellett beakasztani, egy újabb jelöltet. Egyelőre az előzőnek a fáradalmait pihenem ki. Mostanában nem hallom "hol van nyuszikám a vacsora?" "hova tetted a tiszta zoknimat? Egyáltalán van tiszta zoknim?!" "ezt meg azt el fogjUK intézni. Menj, hívd fel őket gyorsan!".

Basztikuli. Hiányzik.