Költői kérdés?

Jól figyeljetek, mert csak egyszer mondom el! (Az más kérdés, hogy Te annyiszor olvasod el, ahányszor akarod). Ma láttam a kicsi beszélninemtudó robot kalandját. Azt hiszem ez volt az egyik legaranyosabb mese, amit valaha láttam :)! Amint kijön DVD-n ráteszem a piszkos mancsomat az zicher.

Kezdem érezni az "xy alkotóitól" szlogen marketingértékét. Az jutott erről eszembe, hogy, ha én netalántán híres lennék, akkor az öcsém irataiba, jelentkezési lapjára, önéletrajzára stb. is feltétlenül ez kéne, hogy kerüljön. Biztos sokat dobna rajta...

Uff.

Megjegyzés: lassan írom, hogy megjegyezzem, mert fontos feladat: pókerarcot növeszteni, akinek van/volt saját megunt, elnyűtt, elhasznált példánya és megszabadulna tőle, jó áron megvásárolnám. Van okom, hidd el. Ha arra kerül a sor kifényezem, hogy szebben csillogjon :).

Múlt hét csütörtökön fedett csúszdaparkban voltunk, ennek eredményeképpen tök vizes  és fáradt lettem. Nem hiába a hely neve wet 'n wild. Ez mint már említettem aznap tökéletesen illett rám, nemhiába pont olyan vad is vagyok, mint a horgolás.

Volt ott minden kamikáze csúszda, kacskaringós csúszda, lelkes voltam, ugráltam, a nyakamból próbáltam lehúzkodni az úszósortomat...

-Tök jóóóó! Most csináljuk gumival!

Persze Ernő nagyon nem lett ettől lelkes, de rávettem. A nagy kerek szemek mindig beválnak. :) Szeretek nagy gumikerékkel csúszkálni, hívjatok perverznek.

Mert egyáltalán nem értek hozzá, de egyszer én is oszthatom itten az észt. Ma a mobilokról lesz szó, mint az ember legjobb barátjáról. (Nekem csak eggyel több nyűg, amire vigyázni kell, nehogy elhagyjam.) Nem fogok bele menni a részletekbe, hogy mikor mit aggass rá, neadjisten csengőhangok milyenségére, háttérképek, mmsek, mp3mak (persze, hogy pont úgy szól, mint a diszkóban, hangerőt rá, főleg buszon). Nem érdekel. Ellenben kis kedvencünknek zokni kell (nem tudom miért panaszkodom sokkal kevesebb törődést igényel, mint egy tamagocsi), nehogy télen megfázzon vagy kulcscsomóval érintkezvén a táskád egy sötét zúgában (hevesek a fiatalok mit tehetnénk) megkarcolódjon a kijelzője. Tehát jó mobil zoknit húz és akkor a lába sem fázik. Volt az enyémnek sokáig és boldog volt, de akkor jöttem én és elvesztettem. A zoknit, a mobilt nem. A saját (fél)zoknijaimat is mindig elvesztem (meggyőződésem, hogy a mosógép teszi el őket láb alól, a szó szoros értelmében.) DE, és ezzel nem kezdünk mondatot, DE adjunk neki pulóvert! Nem röhög! Van itt minden, cipzár, kapucni, ujjacskák. Az eladó néni kinevetett, pedig ez már valami. Erre már az ember csettint egyet a nyelvével és éjjel is mosolyogva fogok aludni. IMÁDOM!

Hajfestés után. Feketéből változtattam. Ellenőrzöm az eredményt.

-Nyusziiii, mit gondolsz milyen színű a hajam?

-Fekete.

-Neeeeem! Próbáld újra, gondold át. Szerinted milyen színű a hajam?

-Hozd ide a dobozt és megmondom.

-A dobozon sötétbarna, ez kérlek sötétbarna.

-Ennek köze sincs a sötétbarnához, ez fekete.

-Ez BARNA! Vagy max. világos fekete.

:)

Az elmúlt időszak szerencsére elmúlt. Igaz a szerencse nem játszott benne épp nagy szerepet. Szerintem nyaralni ment, ami igen nagy szemétség így nélkülem. Kezdet kezdetén vala, csinált valaki rólam egy irtózatos képet, amit hosszas utánajárás, éjjeli telefonokkal és fenyegetőzéssel sikeresen leszedettem. Ja igen, mert a rossz képeket fel kell tenni minden fajta és féle internetes portálra. Hm. Aztán, egyik nap a kedvenc elfoglaltságomnak hódoltam. Vásároltam. Sale felirat satöbbi, mindenki tudja, hogy megy ez, aki nem annak megmutatom. Tehát egyik pillanatban még fogdostam a kedvenc Spongyabobos pénztárcám, a másik pillanatban már bőrig elázva rohantam az utcán, hogy hátha csak elejtettem. A két momentum között cirka 6óra eltérés van. Tehát se pénztárca, se bankkártya, se mosolyogj feliratú zsiráfos emlékérme.

Ami igazán meglepő, amivel még magamat is meglepem, hogy igen nyugodtan viselem a dolgokat.

Szerencse gyere haza, késő van gyere haza!